Belekezdek egy sorozatba, ahol a különböző jól hangzó nagy mondatok, legendák, ha úgy tetszik: mítoszok nyomába eredek. Ki szeretném deríteni: jó vezetőnek tényleg születni kell-e vagy ez egy megtanulható képesség? Hogy valóban csak az extrovertált karakterek lehetnek-e jó vezetők? Vagy hogy tényleg korán kelnek-e a sikeres emberek?
Világéletemben borzalmas kelő voltam. Illetve, ez nem is igaz, mert amúgy tökéletes kelő vagyok, ha a megfelelő időpontban ébredek. Ez legnagyobb részben vitathatatlanul annak a függvénye, hogy mikor fekszem le aludni és mikor kell felkelnem. De a korán kelés – alvásmennyiségtől függetlenül – egy fájdalmas gondolat és tevékenység számomra, olyannyira, hogy sokszor szomorúan gondolok arra, hogy vannak emberek, akiknek napi szinten kell korán feküdniük, mert korán kell felébredniük.
Valahogy mindig az este és éjszaka volt számomra az izgalmasabb, aktívabb időszak. Hülyeség, tudom. Mégis elkezdett még pár éve foglalkoztatni ez a téma: miért vagyok nyomorult a kelést tekintve, és miért érzem magam borzalmasan kellemetlenül, már-már cikinek, hogy akkor vagyok boldog, ha későn kelek és későn fekszem.
Ki korán kel, aranyat lel
Napjainkban a világ a korán kelő embernek kedvez. Kezdve a megvető pillantásokkal, amit akkor kapsz, ha közlöd, hogy bizony 10-kor keltél fel. Pacsi, ha te is hallottad már a „Jó reggelt?! Hát az legalább három órája volt!” mondatot. Folytatva azzal, hogy az internet tele van az életminőség-javító, lifestyle cikkekkel és blogbejegyzésekkel, amelyekben előszeretettel hangoztatják: csak akkor lehetsz sikeres, ha az első madárcsiripelés előtt ébredsz. Legalább egy órával! Kicsit olyan ez, mint az örök vita arról, hogy milyenek a kutyás és macskás karakterek.
Ezt az üzenetet amúgy a cikkek meglepő magabiztossággal támasztják alá példákkal. Be is dobok egyet: Tim Cook, az Apple vezérigazgatója 3.45-kor kel fel. Egyes cikkek odáig merészkednek, hogy azt mondják: ez a korán kelő habitus teszi ilyen sikeres vállalattá az Apple-t. De igaz ez sok miniszterelnökre és más híres történelmi karakterre.
Arról persze ritkán szól a fáma, hogy számottevő mennyiségben vannak olyan emberek is, aki kifejezetten nem a koránkelés hívei, és ezt nem is rejtik véka alá. Hogy csak néhány példát említsek, a Linux megalkotója, Linus Torvalds, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke, Barack Obama vagy mondjuk a gyűrűk egyetlen igaz ura, J. R. R. Tolkien is híresek éjszakai bagoly életvitelükről.
A tényen viszont nem változtat: jelenleg szinte minden a koránkelők életviteléhez igazítva működik. Az érdem a korán kelőké és erre tudatosan nevelnek minket, már akkor, amikor gyerekkorunkban korán küldenek lefeküdni, hiszen reggel korán kell kelnünk.
Habár Benjamin Franklin is úgy gondolta, „a korán fekvés és a korán kelés teszi a férfit egészségessé és bölccsé”, ez a mendemonda így 2019 tájékán erősen megdőlni látszik.
A reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok
Van egy elmélet, miszerint kétféle emberek létezik: a reggeli pacsirta (early bird vagy morning lark) és az éjszakai bagoly (night owl). A két embertípus sok tekintetben nagyon különbözően működik, de a fő különbség abban mutatkozik meg, hogy míg a pacsirták korán kelnek és a nap elején érzik magukban a tettvágyat, addig a baglyok későn ébrednek, és éjszaka érzik magukat hatékonyabbnak.
Ez persze még mindig nem több egy jól hangzó influencer headline-nál. Viszont impresszív mennyiségű kutatás támasztja alá, hogy ez valóban egy létező jelenség. A cirkadián ritmusról már az 1700-as években végeztek kutatást, a kronobiológia tudományága pedig éppen az élőlények működési összefüggéseit vizsgálja a Nap-Hold ritmus függvényében.
A dolog rendkívül egyszerűen összefoglalható: az ember alapértelmezett működése, hogy amikor világos van, felébred és aktív, mire pedig besötétedik, elfárad és lefekszik. Akinek viszont a belső biológiai órája „fordítva van hangolva”, az ezt az egészet kicsit eltolva éli, nagyjából így:
Minden embernek van kreatív időszaka, amikor a jó ötletei születnek. És van problémamegoldó időszaka: ilyenkor pörögnek a gondolatai, hatékony, könnyedén old meg nehezebb feladatokat stb.
A nehézségek ott kezdődnek, ha egy éjszakai bagolynak korán kell kelnie, vagy egy reggeli pacsirta később ébred.
Mit lehet ezzel kezdeni?
A Time magazin egészen jó cikkben mutatja be, miként érdemes szervezni a napodat reggeli pacsirtakánt vagy éjszakai bagolyként. Ezt persze nagyban megnehezítheti a munkarend, de rengeteg cég, amelynek van lehetősége, ezért is alkalmazza a kötetlen munkarendet. Tucatnyi kutatás és leírás elérhető a nyugodt, megfelelő alvás fontosságáról is. Viszont a biológiai óra is állítható: nem egyszerű munka, de van átmenet a bagoly és a pacsirta lét között, sőt, akár a kettő vegyesen is tud működni.
Nekem sokat segített, és úgy gondolom, hogy a legfontosabb a felismerés volt: éjszakai bagoly vagyok. (Egyébként a szüleim és a családban sokan szintén azok.)
Ezután megpróbáltam ehhez igazítani a napjaimat. A kreatív időszakot kreatív feladatokkal, a hatékony időszakokat problémamegoldással töltöm, de ehhez igazítom a lefekvés és a felkelés idejét is.
Szerintem az is nagyon fontos, hogy nem lehet mindig menetrend szerint élni. Vannak napok vagy időszakok, amikor ez az egész minden odafigyelés ellenére elcsúszik, mert pl. beüt valami váratlan dolog. A tudatos kezelés ezen nagyon sokat segít. Lehet, hogy ma nem volt a legjobb napom, de értem miért van így, és arra törekszem, hogy visszatérjek a normál kerékvágásba.
Ez azon is sokat lendít, hogy ha előre tudod, olyan nap vagy napok jönnek, amikor „fordítva” kell működnöd, fel tudsz rá készülni.
Akkor végülis a reggeli pacsirták vagy az éjszakai baglyok sikeresek?
Az a helyzet, hogy egy egész életet el lehet tölteni a siker titkos receptjének kutatásával, de valószínűleg felesleges.
Szerintem azok az emberek sikeresek, akik sikeresnek élik meg a napjaikat, ezáltal folyamatosan flow-ban vannak. Ebben pedig fontos szerepet játszik a belső biológiai órájuk. De méginkább, hogy mennyire tudatosak abban, hogy a lehetőségekhez mérve a mindennapjaik ehhez legyenek igazítva.
Lehetsz reggeli pacsirta vagy éjszakai bagoly, a lényeg, hogy így működsz. Ha ezt felismered és ehhez tudod igazítani a menetrendedet, akkor a korán kelés sem fog gondot okozni és az ágyból fél tízkor kimászva is lehet eredményes napod.
A stratégia röviden:
- Tudatosítsd, hogy pacsirta avagy bagoly vagy-e.
- Időzítsd a napodat a hatékony időszakaidnak megfelelően.
- Feküdj le a neked megfelelő időben, aludj zavartalanul és eleget.
- Próbáld tartani magad a menetrendhez, de ne görcsölj, ha néha nem jön össze.
És te? Napközben vagy estefelé vagy aktívabb? A pacsirták vagy a baglyok táborát erősíted?
Szólj hozzá!